Premium Hungaricum Egyesület

Fülöpháza Méze

Molnár Imre bioméhészete

6042 Fülöpháza, Kossuth utca 44.
Tel.: 06-76-377-072 Mobil: 06-70-310-4828
E-mail: jarhim@freemail.hu

Bemutatkozás

A térség és a méhészet

Fülöpháza település, Kecskeméttől húsz kilométerre található a Kiskunsági Nemzeti park közvetlen szomszédságában. A falu határában három szikes tó található: Szívós, Szappanszék, Kondor. Sajnos a lecsapolások és az azt követő száraz időszak következtében a tavak kiszáradtak, bennük csak kora tavasszal illetve belvizes időszakokban van víz. A vizes időszakokban gazdag madárvilág volt jellemző a környékre. Belvizes években a madarak tömegesen telepszenek meg a falu határában. Félsivatagi viszonyok között sivár, homokos talajon minimális gazdálkodás folyik. Főleg lucernát és kevés kalászost termesztenek. A kukorica csak a helyenként megtalálható kötöttebb talajokon terem meg. A legelőkön kevés számú tehenet legeltetnek, mezőgazdaságból nehezen lehet megélni. Talán a nemzeti park közelsége és adottsága miatt, már nyolcvan éve méhészkednek az itt élők. Jelenleg nyolc kisebb-nagyobb méhészet van a közel ezer lakosú községben. A környéken ligetes akácosok és galagonya bokrok, elszórtan elhelyezkedő nyárfák és borókák, kutyatej és árvalányhaj mezők és a nagy kiterjedésben megtalálható selyemkóró határozza meg a tájképet. Ezen növények többsége nagyon jelentős a méhlegelő szempontjából.

A térségben található a Molnár Imréné és Molnár Imre által fenntartott bioméhészet.
Az organikus méhészet száztíz családdal, hagyományos módon, rakodó rendszerű kaptárakkal működik. A méhészkedés főleg kézi erővel folyik, kíméletes eljárással a méhek életét tiszteletben tartva, tisztességes haszonnal. A fiasítások lépek kiemelésével vegyszermentesen történnek. A szaporítás természetes módja még a saját
méhállomány kirajzásának befogása. A Biokontroll Hungária Kht. által előírt feltételek mellett (atka elleni védekezés, ha szükséges etetés saját mézzel, cukor mellőzése) minősített biomézet állítanak elő a méhészetben. A környezet nagy forgalmú utaktól, iparteleptől távol van és a környéken mézelő növényeket nem termesztenek (A kulturnövényekről gyűjtött méz már nem tekinthető bioméznek). Csak ott állítható elő bioméz ahol a növények és a talaj nincsenek vegyszerezve. Ezért a területen található akác és selyemkóró méze kiváló bioméz.

A méhes természetes környezetben található, kétszer harmincöt méter hosszú nádtetős szín alatt, igazán szép és egészséges területen. Valódi idegenforgalmi látványosságról van szó mely méhészek részére kiváló bemutatóhely, iskoláknak és óvodáknak oktatási célra is alkalmas. A méz összetétele minden évben más, évjárata van mint a bornak. Ez csak akkor érzékelhető, ha más méhészet mézével nem keverik, így lehet különleges ízeket, zamatokat érzékelni. A bor is más ízű ugyanabból a fajtából, hogyha más talajon terem. Van évjárat amikor a környéken tömegesen virágzik a kutyatej. Méze finom karamell ízű, borostyán színű. Valódi különlegesség! Külön mézként ritkán sikerül előállítani de más mézekhez keveredve különleges ízkombinációkat eredményez.

Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

A növényt Tessedik Sámuel hozta be és terjesztette el hazánkban a homok megkötése céljából. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt. A Magyarországon előállított mézek közül világszerte az akácméz a legismertebb. A magyar akácméz azért vívhatta ki ezt az elismerést, mert itt volt eddig egész Európában a legkiterjedtebb akácfaállomány. Míg hazájában (Észak-Amerika) ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot A helyi változatok és a különféle talajok hatására egyes régiókra jellemző mézmintákról beszélhetünk.

A legzamatosabb akácméz a homokos területeken állítható elő. Az akácméz illata enyhe; íze a legtöbb méznél édesebb, lágyabb, míg savtartalma a többi méznél alacsonyabb. Akácvirág illatú, a csaknem színtelentól az enyhén sárgásig terjed a színárnyalata. Jelentos gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony. Jó fertotleníto, köhögés ellen ajánlott. Enyhe íze miatt szívesen használják süteményekbe. Az akácpollen aránya általában 10-20 százalék közötti, de előfordult már 38 százalékos is, ami az akácvirágok pollenszegénysége mellett kimagasló érték. A virágpor nem befolyásolja a méz élvezeti értékét, de a kereskedelem figyelembe veszi, mert igazolja az áru eredetét. Valamennyi akácméz a lépesmézek alapja és ugyancsak az adja hozzá a töltőmézet.

Galagonya (Crataegus sp.)

Hazánkban kis mennyiségben kerül a mézbe. Finoman fűszerezi a színét, egy leheletnyivel sárgábbá festi. Mandula illatú virágának nektárja a méz gyógyhatását fokozza, kiegészíti azt. Nagyon fontos szív és érrendszeri betegségben szenvedőknek. Elégtelen szívműködés, magas vérnyomás, érelmeszesedés és a szívinfarktus megelőzésében mellékhatások nélkül jól alkalmazható! Nyugtató hatású, a szívet tonizálja. A területen megtalálható galagonya teszi még különlegesebbé az egyébként is nagyon finom akácmézet. Ebben az összetételben más vidéken nem található, csak a Kiskunsági Nemzeti Park területén!

Selyemkóró /selyemfű/ (Asclepias syriaca)

Az akáccal kb. egy időben hozták Magyarországra Észak Amerikából. Már 1816-ban. Kaló Péter ajánlja a méhészeknek méhlegelőnek. Sivár homokon ahol más növény nem terem csak moha, szépen díszlik és mézel. Bár drasztikus gyomnövénynek lett kikiáltva, kulturnövények termesztésében lehet hogy káros, de a sivár homokon a méhészet szempontjából megköti a homokot és jól mézel. Kizárólag a kiskunságban található nagyobb foltokban, amely jó méhlegelőt biztosít és nagyobb mennyiségű mézet ad. Fülöpháza környékén az akác után nyílik, száraz melegben 28-30 fokon nektároz legjobban. Más növény egyidejűleg nem virágzik. Különlegesen illatos és intenzív ízű méze világos, hasonló az akácéhoz, egy árnyalattal sötétebb, kevés pollent tartalmaz, mert a méhek nem gyűjtik

virágporát. Így allergiások is fogyaszthatják. Jó tárolási körülmények között csak kétéves korában kristályosodik ki. Klinikai kísérletek szerint gyulladás-csökkentés tekintetében a második leghatásosabb mézfajta. Igazi finomság. Csak változatlan formában, nyersen illik fogyasztani. Erős ízével javítani lehet más mézfajtákat. A selyemkóró méz igazi hungarikum. Jó lenne, ha a külföldi kereskedők és fogyasztók is megismernék ezt az egészen különleges csemegét.

VISSZA

Design by CGT